Závodi - Horváth:
Kő a hátizsákban

Még egy kő a hátizsákban.

Még egy gond töri a vállam.

Fogy az egyik, érik valami új.

Cipelem már, mióta élek.

Fogy a lelkem, attól félek.

Uram, látod, túl sok már a súly.

Ennyi erőm honnan volna?

Nekivágni a hegynek újra.

Így is, úgy is ugyanaz a vége.

Pihenni, az volna végre jó.

Még egy kő a hátizsákban.

Nem biztos, hogy erre vártam.

Uram, ez már túl sok ajándék.

Valamennyit végy le rólam.

Van részem elég a jóban.

Esküszöm, hogy bőven marad még.

Ennyi erőm honnan lenne?

Tehervonat a végtelenbe.

Így is, úgy is ugyanaz a vége.

Pihenni, az volna végre jó.

Szerelmem itt aludna az ágyamon.

Ölelésre ébredhetnénk bármikor.

Nem kéne aggódnunk a másnapon.

Az is csak jönne, menne.

Örömünk volna benne.

Nincs idő, hogy végigmondjam,

Mennyi minden mehetne jobban.

Visz a sodrás. Nincsen megállás.

Sok a kő a hátizsákban.

Sok a gond, és töri a vállam.

Fogy az egyik, érik valami más.

Ennyi erőm honnan volna?

Nekivágni újra meg újra,

Mikor úgyis ugyanaz a vége.

Pihenni, az volna végre jó.

Szerelmem itt aludna az ágyamon.

Ölelésre ébredhetnénk bármikor.

Nem kéne aggódnunk a másnapon.

Az is csak jönne, menne.

Örömünk volna benne.